Nem véletlenül választottam ezt a nevet, amikor elindítottam ezt a naplót.
A gyógyulásomról szól, s úgy terveztem, csupa gyógyító gondolatot fogok összegyűjteni benne. Aztán kicsit másképp alakult, s gyakran panaszkodok, de bízok benne, hogy más gyógyulni vágyóknak erőt ad majd, ha azt olvassák, hogy ennyi próbatétel után mégis meg lehet gyógyulni.
A testvérem, aki hét évvel fiatalabb nálam, s mégis 7 évvel bölcsebb, nagyon sokat segít nekem. Természetesen a másik két testvérem is, akik lányok, de különös módon mégis inkább a fiútestvéremmel tudok "lelkizni", holott ez rá nagyon nem jellemző, egy zárkózott, csendes, higgadt srác. Meg persze nagyon jóképű, gyönyörű kék szemei vannak, s remek humora, kitartó, állhatatos és mindig, tudatosan odafigyel, hogy építő módon gondolkozzon. Kaptam tőle meditációs anyagokat (ezo bigyók elkerülésével), pozitív gondolatokról szóló könyveket, honlapcímeket, s azt is ő tanácsolta, hogy vizualizáljak, lássam magam gyógyultan, egészen olyan komolyan, hogy írjak egy naplót, amiben már megtörtént, amit el szeretnék érni.
Nos, itt az én naplóbejegyzésem:
Szeptember 3.
Tegnap voltam az orvosnál vérkép kontrollon, minden eredményem tökéletes. Augusztus elsején kaptam az utolsó kemót, már sokkal jobban vagyok, a mellékhatásoknak már alig van nyoma.
Megérkezett közben az augusztus 21-ei CT eredménye is. A legcsodálatosabb hírt kaptam: teljesen meggyógyultam! Mindenhonnan felszívódott, eltűnt a rák. Innentől már csak annyi dolgom van, hogy vigyázzak magamra, egészségesen éljek, s három hónap múlva jönnöm kell kontrollra.
December 2.
Ma voltam a kontrollon. A vérképem továbbra is tökéletes, az orvos nagyon elégedett az eredménnyel. Azt mondta, hogy csak így tovább, törekedjek az egészséges életvitelre és éljem tovább az életemet, a Hodgkin-kór már a múlté!
Egyébként időközben újra rugalmasak lettek az ízületeim. A vénáim is kezdenek újraépülni, így elkezdtem jógára járni. Pár hét után éreztem az eredményt, így elkezdtem kocogni is. Máris fogytam pár kilót. Az étkezésre nagyon odafigyelek, de még inkább a lelki egészségemre. Nagyon boldog és megkönnyebbült az egész családom.
2014. szeptember 2.
Ma voltam az egy éves kontrollon. Most is tökéletesek az eredményeim. Már alig emlékszem a Hodgkin-kórra, olyan, mintha csak egy távoli, rossz álom lett volna. Az orvos szerint a továbbiakban is minden rendben lesz és én is így érzem. A testem már teljesen rendbejött, megfiatalodott. Újra tökéletesen funkcionál s ezért nagyon hálás vagyok. Az életemben minden rendben van, nagyon boldog vagyok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése